Harminc múltam

egy koraharmincas nő mindennapjai


Kicsit szerelmes vagyok a gyerekembe, nem baj?

2019. március 28. 10:01 - juditvagyok

Az utóbbi időkben, leginkább a közös alvás kapcsán tudatosult bennem valami: szinte(!) szerelmes vagyok a gyerekembe. Ez egy nagyon fura érzés, mert leginkább tényleg a friss szerelemhez hasonlít: szeretsz hozzábújni, puszilgatni, nézni, gyönyörködni benne, ölelgetni és így tovább – mégsem az, tudom…

Tovább
komment

Mindennapok egy 15 hónapossal, meg egy kis szerelem

2018. szeptember 21. 07:48 - juditvagyok

Eltelt az első hét – kettesben. Amennyire féltem tőle, annyira jó és bensőséges volt. Tamás egy közeli településen talált munkahelyet, így mindössze 20 perc az út oda és megint 20 vissza – az így nyert idő tényleg megfizethetetlen. Járhat koránra dolgozni, és mivel mi úgyis korán kelünk, nekünk ez…

Tovább
komment

Heló, a nyár leghétfőbb hétfője!

2018. augusztus 13. 08:34 - juditvagyok

Újra csend van itthon, elment dolgozni. 6 hét itthonlét után nagy csend ez nekem, belül feszült vagyok, ott a gombóc a torkomban, még csak 20 perce ment el, de hiányzik. Ez nem egy szerelmeslevél, csak egyszerűen nagy a váltás. Egyszerre örülök, mert látom a lelkesedését és jó, hogy hamar talált…

Tovább
komment

Második házassági évfordulónkra

2018. augusztus 06. 12:00 - juditvagyok

2 év. Nem sok idő, nincs 1000 nap. Ennyi ideje vagyunk házasok, ami nagyjából pont fél évvel több, mint amennyi ideig járásban voltunk előtte. Tehát az együttöltött 3.5 évből nagyrészt házasok voltunk, vagyunk. Ennyit a matekról. Ő is türelmetlen, amit akar, azt azonnal akarja – és én is. Talán…

Tovább
komment

Hogyan tovább

2018. július 20. 13:48 - juditvagyok

Itt ülök a kitakarított szobában, csendben, egyedül. Tamás interjún, anyu hazament. Reggel még azt hittem, biztos fogok ma sírni, mert fogytán az erő. Mindig megvisel, ha anyu elmegy, és most még Tamásért is izgulok. De nem, nem sírtam és nem sírok. Az üres, csendes szobában azon gondolkozom,…

Tovább
komment

Mindennapjaink hármasban - én dolgozom, Tamás tanul és segít, na meg persze játszik

2018. július 06. 10:11 - juditvagyok

Most akkor kicsit bővebben az elmúlt egy hétről, mert végre, most először, péntek délelőtt nem hajt a tatár, nincs nagy izgalom és van egy kis időm rendezni belül a dolgokat. Ahhoz meg mindig jól jön az írás. Szóval a gyerek megint alszik, mivel péntek, takarítós nap, úgyhogy reggel gyorsan…

Tovább
komment

Hard Night's Day

2018. április 26. 07:26 - juditvagyok

Pocsék volt ez az éjszaka. Már el voltam kényeztetve, mert az utóbbi egy hétben, mióta rendeződtek a fogai és meggyógyult, maximum egyszer kelt éjjel, könnyű volt elaltatni, 6-kor keltünk. Ma hajnalban viszont egy órán át járt a lába, rúgott, mászott, mozgott, nekem meg fájt a fejem, jött a vihar,…

Tovább
komment

Azok az átkozott csütörtökök

2018. április 13. 08:21 - juditvagyok

Biztos vagyok benne, hogy más, a gyerekkel otthon lévő anyukának, kismamának is legalább egyszer volt vagy lesz ilyenben része, és ezt a férjek úgysem fogják soha _teljesen_ megérteni. Tegnap nagyon hosszú és nagyon nehéz napom volt. Tádé, nemcsak akkor, ha nem látott, de akkor is, ha nem voltam…

Tovább
komment

Újra egy hétfő

2018. április 09. 07:13 - juditvagyok

Újra hétfő, Tamás újra elment dolgozni, ketten maradtunk a gyerekkel. Szerencsére szépen gyógyul, és már az orrcseppezés környékén is csak kicsi a hiszti, étvágya is visszajött, közérzete pedig csodálatos. Ma megpróbálunk lemenni az udvarra egy nagy pokróccal, és megpróbálom megakadályozni, hogy…

Tovább
komment
süti beállítások módosítása