Az utóbbi időkben eléggé eltűntem, ez talán feltűnt nektek is. Ez azért van, mert nagyon fáradt vagyok, egész nap csak fekszem, semmi energiám, napi 12-13 órát alszom, pont annyit, mint a gyerek. Nem nagyon hagyom el a lakást se, csak ha muszáj boltba elmenni, akkor is csak kocsival, mert félek,…

Nézünk most egy sorozatot Tamással, az a címe, hogy The Marvelous Mrs. Maisel. Az ötvenes évek második felében játszódik New Yorkban, egy fiatal zsidó háziasszony útját mutatja be a stand up comedy színpada felé, miközben a magánéletét is megismerhetjük. Nézzétek, nem rossz, de most nem…

A napok elég egyhangúan telnek. Sokat pihenek, mert szükségem van rá, de talán igaz az is, hogy ha az ember nem foglalja el magát, könnyebben kifárad, mintha teletenné a napját programokkal. Tádé gyönyörűen eljátszik, sokat vigyorog és egyre többet bújik hozzám, hozzánk. Ölel, puszit kér, megfogja…

2019 fontos év lesz Tádénak, mert akár tetszik neki, akár nem, meg fog tanulni beszélni, kismotorral fog közlekedni, előbb utóbb nem az anyja meg az apja között fog aludni az éjszaka nagy részében és szobatiszta lesz. Mire az év végére érünk, egy 2,5 éves nagyfiam lesz, aki már épp hogy csak írni és…

Ma befejeztem az egyik munkámat a kettő közül. Sokat tépődtem rajta, hogy hozzam-e meg ezt a döntést, de végül az észérvek amellett szóltak, hogy igen. Egyre többet hibáztam, pontatlan voltam, kicsit kiégve is érzem magam amúgy a munkámat tekintve. Napok óta azon gondolkozom, hogy ha ezt nem, akkor…

A fiamat elnézve annyiszor eszembe jut, vajon min gondolkozik, mennyire tervezi meg a dolgait, cselekedeteit, miket álmodik. Azt már látom, hogy a manipuláció két legegyszerűbb módszerét elsajátította: sír (hisztizik), ha valamit el akar érni, amit mi nem engedünk neki; és vigyorog, miután valami…

Nagy évértékelő   Még sosem csináltam ilyet, de mikor máskor kéne elkezdeni, mikor az ember már majdnem egy éve blogol? Pláne, hogy 5-kor keltünk, még csak negyed 7, Tádé cuki, Tamás alszik. Belevágok. JANUÁR: Pár perce még nem gondoltam, milyen nehéz lesz felidézni, mi volt nem is egészen egy…

Ahogy elnézem a fiam, egyre többször fogalmazódik meg bennem, hogy ő nem csupán a fiam, nem csak hozzám (hozzánk) képest létezik, hanem önállóan, saját magaként. Elmerülten játszik, egyre többször. Nézelődik, szórakozik, matat, pakol, mintha dolga lenne, van is, nézelődni, matatni, pakolni.…

Tegnap beszélgettünk anyukámmal arról, hogy milyen tapasztalatok vannak a gyerekek beszédfejlődésének beindulásával kapcsolatban. Egy védőnő ismerősét kérdezte meg, van-e okunk aggódni amiatt, hogy nem nagyon akar beindulni a dolog. De megnyugtattak minket, az ilyen idős kisfiúk inkább mozognak, és…

Irigykedve, sőt féltékenyen nézem, ahogy az apa-fia kapcsolat alakul. Sok kacagással, játékkal, felhőtlenséggel. Mert bizony ez neki jár, mint ahogy a reggeli sírás is, amikor munkába ment ma például. Ugyanis tegnap, mivel beteg vagyok, nagyon sokat bandáztak együtt, töretlen lendülettel, én meg…