Nagyon régóta ma kettesben leszünk Tádéval. Vagyis vagyunk, merthogy a férjem már elment dolgozni, mentünk az ablakba is integetni, kicsit összetapicskolni.

Tudom, el vagyok kényeztetve azzal, hogy heti két napot itthonról dolgozik Tamás, és ráadásul az utóbbi hónapokban sokszor vett ki heti egy-egy nap szabadságot, így tényleg sokat tudtunk együtt lenni. A legnagyobb dolog ebben nem az, hogy ha fáj a derekam, segít feltenni a pelenkázóra Tádét, hanem, hogy tudunk beszélgetni.

Mostanában kicsit be vagyok fordulva, és senkivel sincs igazán kedvem beszélgetni, leszámítva a szűk családot, ami leginkább a férjemet és az anyukámat meg a húgomat érinti. Nincs kedvem barátkozni, bandázni, kimozdulni, ugyanakkor kivételesen egyedül sem érzem magam, magányosnak sem, egyszerűen csak nyugira vágyom, semmi pörgésre, rendre magam körül, esetleg valami újra (kinéztem a gyerekszobába egy fotelt, de hálistennek a budaörsi ikeában nem kapható), fészekrakásra, jó időre. Ehhez persze hozzájárul nagyban, hogy hónapok óta nagyon unalmasnak érzem magam, beszédtéma-nélkülinek, sőt lusta vagyok beszélni és hallgatni is. Nem tudom, ez nem valami kismamabetegség-e, ez a témanélküliség, önmagamat érdektelennek érzés, azért nem voltam ám mindig ilyen. A napok egyhangúsága, hobbinélküliség eredménye lehet, azt hiszem.

Apropó, tényleg jó lenne valami hobbi, amit Tádé mellett is tudok csinálni – a blogolás mellett. A kis filcvarráshoz megvan mindenem, csinálhatnám is, ha lenne valami olyan helyem, ahonnan Tádé nem kaparintja meg a tűt, ollót, cérnákat, filceket és egyebeket, mert így rohanva, kapkodva, arra ügyelve, hogy a gyereknek semmi veszélyes ne kerüljön a kezébe, nem túl nagy élvezet. Az alvásra a terhesség miatt szükségem van, tehát a Tádé alvásidejét olvasással és alvással töltöm még mindig, pedig azt a 2,5-3 órát akár mással is tölthetném. Emlékszem, amikor Tádéval voltam terhes, még tornázni is volt időm meg kedvem. Nagyon más a két terhesség. Láttam egy képet valakinél instagramon, ahol összehasonlítják a két terhességet. Az elsőnél egy trónuson ül a kismama királynőnek öltözve, mellette a férje és minden földi jó, a férje épp a talpát masszírozza. A második képen Hamupipókeként takarít-pakol-rendezget az anyuka, miközben a már meglévő gyerek ott sertepertél körülötte. Hát igen, akármennyire is hatásvadász, igaz. Nem panaszként mondom ám, de mióta az egésznapos rosszulléteim elmúltak, nem kapok ám akkora figyelmet és kényeztetést, pedig a hányás a mai napig megmaradt azért, csak hát látszik rajtam, hogy többet bírok és még kávézni is tudok. Teljesen természetes reakció a férjem részéről. De azért minden kismamának jár a végtelen babusgatás!

Szóval ma ketten vagyunk, itt tartottam, itt kezdtem, újra dolgozom, vége a nyaralásnak és a hétvégének, újra házimunkázom, rendbe kell tenni a konyhát, a könyvespolcot is kéne, mert óriási a rendetlenség rajta, mivel mindent oda pakoltunk, amit Tádé nem érhet el. Jó lett volna elsétálni gyümölcsért és kávéért, de esőben és 9 fokban ez nem fog megtörténni. Majd játszunk, mesélünk, ma is teszek egy kísérletet a mondókázásra, bár hogy őszinte legyek, eddig még mindig kudarcot vallottam vele. Lehet, valamit rosszul csinálok, de abszolút nem érdeklik a mondókák a hóc-hóc katonás ölemben pattogáson kívül, pedig már nagyon időszerű lenne, hogy lekösse, jó lenne a beszédfejlődés szempontjából, amiben már egyáltalán nem hiszek egyébként, szerintem az én gyerekem sose fog beszélni fejlődni, hanem egyszer csak egyik nap folyamatosan fog beszélni hozzánk. Évek múlva. 

Fura azért így kettesben, mindig fura, ha elkezdődik egy hét, habár Tádé sokszor sokkal nyugisabb, ha csak kettesben vagyunk, én is jobban haladok a dolgaimmal, mert nem kell tekintettel lennem arra, hogy Tamás itthonról dolgozik. Az időnk is jobban be tudjuk osztani, és jó szokott lenni a nap. Remélem, ma is az lesz, csak tudnék valami jót, valami igazán jót kitalálni, amivel tartalmasnak érezném az időtöltést és nem csak az idő múlásának. Értitek a különbséget vagy csak bennem van ez? Judit, össze kéne szedned magad végre, ennél sokkal több van benned.