Tegnap leültünk és megbeszéltük, hogy tulajdonképpen _mi a probléma?_. És az a vicces, hogy nincs probléma. És mióta erre rájöttem, azóta elfogadtam és egy kicsit zen nyugalom is jött rám. Nem probléma van, hanem folyamatosan változó élethelyzet. Persze, mondják, olvasom, látom, hogy így van, mégis…
Álmomban migrénem volt, sejthetitek, mennyire vagyok kipihent, ráadásul érzem, jön az igazi migrén is. Szomorú. A múlt heti hosszú hét után megváltásként várom a hétvégét, lemerülve, kifáradva. De nem akarom, hogy úgy tűnjön, ez egy végeláthatatlan, időnként felbukkanó panaszáradat. Úgy képzeljétek…