Harminc múltam

egy koraharmincas nő mindennapjai


Hogyan készülök a kétgyerekes anyaságra?

2019. augusztus 10. 09:44 - juditvagyok

A szakirodalommal biztos Dunát lehet rekeszteni, én azonban egyet se olvastam, olvasok el belőlük. Nem büszkeségből, inkább csak tényként, illetve elöljáróban írom. Már írtam korábban is, hogy nem igazán tudok mit kezdeni azzal a kérdéssel, hogy mit szól a fiam a kistesó érkezéséhez. Mit szólna?…

Tovább

Apa vicces, anya komoly

2018. december 03. 20:53 - juditvagyok

Irigykedve, sőt féltékenyen nézem, ahogy az apa-fia kapcsolat alakul. Sok kacagással, játékkal, felhőtlenséggel. Mert bizony ez neki jár, mint ahogy a reggeli sírás is, amikor munkába ment ma például. Ugyanis tegnap, mivel beteg vagyok, nagyon sokat bandáztak együtt, töretlen lendülettel, én meg…

Tovább

Egy rossz interjú után

2018. augusztus 23. 09:10 - juditvagyok

Hamar örültem. Vagyis hamar örültünk. Úgy tűnt, jó munka lesz, de pár nap alatt kiderült, hogy mást próbáltak eladni, mint ami valójában a termék volt. Nincs értelme beleragadni valamibe, amiről már a legelején tudod, hogy nem neked való, arról nem is beszélve, hogy csak időpocséklás. Úgyhogy…

Tovább

És akkor megszületett (apaposzt)

2018. május 03. 13:14 - juditvagyok

Nemcsak a gyerek, hanem ez az írás is. Úgy tűnik, ez a vendégposztok hete, most Tamás is írt nektek pár sort arról, hogyan változott az élete, mióta apuka.  ----- És akkor megszületett. Hogy mi volt előtte? Őszintén? Nem emlékszem! De nem is érdekel. Néha számolgatjuk, hogy már lassan többet…

Tovább

Hard Night's Day

2018. április 26. 07:26 - juditvagyok

Pocsék volt ez az éjszaka. Már el voltam kényeztetve, mert az utóbbi egy hétben, mióta rendeződtek a fogai és meggyógyult, maximum egyszer kelt éjjel, könnyű volt elaltatni, 6-kor keltünk. Ma hajnalban viszont egy órán át járt a lába, rúgott, mászott, mozgott, nekem meg fájt a fejem, jött a vihar,…

Tovább

Apa, fia és anyu

2018. április 02. 06:36 - juditvagyok

A fiunk pár napja nagyon apás. Ennek nagyon örülök, hiszen jó látni, milyen jól elvannak együtt. De azért van egy határ, hisz mégis csak én vagyok annak a gyereknek az anyja! Nagyon aranyos, ahogy beül a fürdőszoba ajtó elé, és ott ül, és nézi az ajtót, hallgatja, ahogy megy bent a zuhany, őrzi az…

Tovább