Harminc múltam

egy koraharmincas nő mindennapjai

Kaktuszvásáron jártunk, immár harmadik alkalommal

2019. április 27. 17:05 - juditvagyok

Két helyről szerzem be a kaktuszaimat és pozsgásaimat, az egyik az az apukám kertje, a másik pedig a helyi, minden tavasszal megrendezésre kerülő kaktuszkiállítás és –vásár. A kis családunkban immár hagyomány, hogy ellátogatunk, ez volt a harmadik vásárunk: első évben terhesen, Tamással szereztünk be pár szép kaktuszt és pozsgást, tavaly már Tádéval, idén újra terhesen ÉS Tádéval.

Nem tudom, nagy vásárnak számít-e, 4-5 kiállító van, akik elhozzák a gyűjteményük szép darabjait is, és persze vásárolni is lehet tőlük.

img_20190427_135853741.jpg

img_20190427_135928781.jpg

img_20190427_140848860.jpg

img_20190427_141406305.jpg

img_20190427_141811295.jpg

Mi nagyon szeretünk nézelődni, és ugyan egyikünk sem ért a növényekhez, mégis lelkesen gyűjtjük őket, eddig még az összes, vásáron beszerzett növény életben maradt, bár némely pozsgás felnyurgult kicsit. Igyekszem őket sok törődéssel és szeretettel ápolni, tulajdonképpen meghálálják, pedig még a nevüket sem tudom.

Idén elhatároztuk, hogy nagyobb darabokat fogunk vásárolni, mert az egészen picik már nem férnek és nem valami tempósan nőnek. Úgy döntöttünk, inkább kevesebb, idősebb darabot fogunk vásárolni, és csak olyanokat, amik mindkettőnknek tetszenek. Így esett a választásunk négy szép kis növényre, az egyik, ha jól bánok vele, elvileg szeptemberben virágot fog hozni, a másikon vannak bimbók is (ezt elfelejtettem lefotózni), a harmadik pedig egy nagyon aranyos kis fácska, a negyedik pedig egy rózsaszín pozsgás.

r0006402.JPG

r0006398.JPG

r0006405.JPG

Tádé a háromból négy árust elvarázsolt, integetett nekik, mosolygott rájuk és kedveskedett nekik, így a bácsi, akitől két kaktuszt is vettünk, búcsúzóul adott egy virágzó kis kaktuszt neki ajándékba, mondván nem lehet elég hamar gyűjtővé válni. Irtó jól esett mindhármunknak.

r0006399.JPG