Harminc múltam

egy koraharmincas nő mindennapjai

Igazi hétköznapok

2019. január 24. 17:30 - juditvagyok

A napok elég egyhangúan telnek. Sokat pihenek, mert szükségem van rá, de talán igaz az is, hogy ha az ember nem foglalja el magát, könnyebben kifárad, mintha teletenné a napját programokkal.

Tádé gyönyörűen eljátszik, sokat vigyorog és egyre többet bújik hozzám, hozzánk. Ölel, puszit kér, megfogja az arcom, kedveskedik csupán a kedveskedés kedvéért. Egyre jobban szeret labdázni, sokat táncol, matat. Tényleg jó és könnyű vele.

A napokban volt egy játszós randija is, egy kisfiú jött el hozzánk, játszótéri haverkodás helyett. Csak pár nap különbség van köztük. Nagyon szépen eljátszottak együtt, Tádé tologatta őt a dömperében, megölelte, megsimogatta a haját, búcsúzáskor puszit is adott. Persze néha kicsit erőteljesebb volt és ezzel megijesztette a kisfiút, de nem volt se veszekedés, se komoly sírás. Ez volt Tádé második játszós randija, és én tök büszke vagyok rá. Elkezdtek kooperálni, közösen csinálni dolgokat, utánozni a másikat és egyáltalán: értékelni, hogy egy kortárskapcsolat van körülöttük. Szerencsére mi, anyukák sem az összehasonlításra meg méricskélésre mentünk rá; amikor ilyet olvasok, mindig csodálkozom rajta. Persze, megbeszéljük, ki mit tud, hogy szokott csinálni, de nem híreskedésből vagy hencegésből, hanem érdekességből.

A hétköznapokat kicsit megnehezíti, hogy elromlott a mosogatógépünk, és be kellett szállíttatni a szervízbe. Amúgy sem vagyok vele elégedett, amikor működik, akkor is pocsékul mosogat, de most meg sehogy. Na nem mintha nem tudnék a kis kezeimmel elmosogatni. Igazából szeretem is, kikapcsol, relaxál, elgondolkozom közben, csak annyira kicsi a konyhámban a hely, hogy nehéz helyet találni a száradó edényeknek. Izgalmas, mi? Hát tudom, hogy nem az, de ezek vannak.

Ami pedig szebbé teszi a hétköznapokat, az a sok, bimbótól és virágtól omladozó orchidea, ami az ablakomban van (és amit más ablakában nem is látok). Minden nap megnézzük őket, és egyre szebbek.

Sajnos nagyon hiányzik Murakami Haruki. Mivel mindent felfaltam tőle, így kénytelen lennék valami új szerző vagy regény után nézni, egy romantikus (?) thrillert (?) el is olvastam a múlt héten lazításnak, de minek. Sose higgyetek a könyvek fülszövegeinek! Szóval új szerző vagy regény után kutatok, és sokkal nehezebb, mint gondoltam. Ha az ember egy kifejezett hangulatra vágyik, nehéz hozzá könyvet találni.

Hát így telnek a napok, a cukormentes és kevés szénhidrátos étrend még mindig pipa. Várjuk a tavaszt, de addig is, nincs más dolgom, mint gyönyörködni ebben a 19 hónapos gyönyörű kis nokedliben, és hagyni, hogy minél több puszit kérjen.