Harminc múltam

egy koraharmincas nő mindennapjai

Hétindító, hóindító háziasszony-poszt

2018. április 03. 07:10 - juditvagyok

Egy hónapja indítottam a kis mindennapjaimban útjára a tiszta udvar, rendes ház programomat, ami azért csalás, mert az udvarral semmi dolgom. De az erkélyekkel kicsit van!

Szóval szeretném elmondani, hogy elégedett vagyok. Működik a hétfőn konyha, kedden vasalás, szerdán főzés, csütörtökön fürdőszoba és növények, pénteken portörlés és felmosás, szombaton pihenés, vasárnap főzés, kétnaponta porszívózás. Még két nagyobb projekt is belefért: ablakpucolás és az erkélyek téli nyomorának felszámolása, úgy, hogy majdnem egy hétig kiestem a munkából a derekam miatt, hogy volt egy többnapos üdülésünk (akármi lesz, én visszahozom ezt a szót, igen), és volt egyszer egy nagy vendéglátás, összesen 10-en voltunk, ez volt az első ilyen. Kedves Judit, nagyon elégedett vagyok veled mint háziasszonnyal, megkapod az első kis nyomdád, csak így tovább!

A könyveimmel ugyan kevésbé haladtam, és a gyerek napirendje sem az igazi, már kezdtünk beállni a két alvásra, de most megint 3 van, néha 4, és mivel egyszerre 4 foga jött most elő, az éjszakák is elég nyomorúságosak voltak; így a délutáni nagy alvásba én is becsatlakoztam, pedig akkor szoktam olvasni. Befejeztem egy Agatha Christie-t, Temetni veszélyes, régóta a leggyengébb regény, mondjuk másfél éve mindig olvasok egy AC-t is, kicsit már talán unom, és a Huszonhetedik várossal sem haladok, pedig tetszik, és most az Azt is elkezdtem, az meg nem is annyira tetszik, mégis olvastatja magát. Úgyhogy áprilisra a terv: több olvasás.

Haladtam a kis növénykéimmel is, erről jön majd a napokban egy teljesen külön poszt. A filcállatka- és filckaktusz-varrásban is jobb vagyok, bár hétvégén volt egy visszaesésem, erről is lesz egy poszt.

Ma kifejezetten nagy lendületet érzek magamban, sokat segít benne az apósomtól kapott jácint illatozása, meg hogy a kisfiunk ma újra egyedül aludta át az éjszakát, bár elkezdett köhögni, és mivel még sosem volt beteg, nagyon figyelek, mi lesz belőle. De azt lehet majd az erkélyen is, mogyorópucolás közben, vagy idebent zenehallgatás és vasalás mellett is.

Még egyszer minden jót kívánok magamnak áprilisra (is), nem a rend meg a tisztaság miatt, mert tisztában vagyok vele, hogy egyáltalán nem érem el Bree Van de Kamp szintjét (mondjuk nem is iszom), de örülök neki, hogy megy, amit kitaláltam és hogy _egyáltalán_ nem nyomaszt a házimunka.  Akár 66 nap, akár 6 hét, akár 21 nap egy szokás kialakulása, szerintem jó úton haladok, és a szervezettség, a kiszámíthatóság, a napirend nemcsak a kisbabákat nyugtatja meg szerintem, hanem az anyukákat is.